robotika

Valentino Rossi segítette edzeni a világ eddig legokosabb és legügyesebb humanoid motoros robotját, MOTOBOT-ot. A versengés nem öncélú volt. A kérdés nem úgy hangzott, hogy az SRI által fejlesztett mesterséges intelligenciára épülő, ember formájú robot leküzdhető-e, hanem arra, hogy a Yamaha Motor Ventures & Laboratory Silicon Valley felkérésére, a legjobb Yamaha motorral összekapcsolt robot fejlődik-e, ha a világ egyik legjobb motorosával kell versenyeznie.

A válasz viszonylag hamar megszületett

Több héten át, nagyjából 200 km/óra sebességgel haladva vett részt az „edzéseken” MOTOBOT és készítői is meg a mögötte álló mesterséges intelligencia is sokat tanultak. A kísérletek végén a mérnökök arra jutottak, hogy hosszú időnek kell eltelnie, amíg MOTOBOT Gran Prix győztes lesz.

A motorozás szenvedély

Sokan gondolhatják, hogy MOTOBOT ugyan milyen embereket helyettesítene, hiszen a legtöbb ember, aki motorozik, élvezi a motorozást és le nem szállna a járgányról. Vannak azonban olyan szélsőséges terep- és időjárás viszonyok, amikor jobb, ha ember nem száll motorra, de egy másik emberhez el kellene juttatni valami szükséges kis tárgyat. Nos, ezekre a helyzetekre fejlesztetik ki MOTOBOT-ot. Hogy mikor látjuk őt magyar utakon?

A DABUS névre hallgató mesterséges intelligencia akkor lett híres, amikor volt két olyan "találmánya", amelyiket szabadalmaztatni lehetett. Ekkor ugyanis elkezdődött a nagy vita, hogy egy "kreativitás gép" bejegyeztethet-e találmányt vagy a találmányt a mesterséges intelligencia feltalálójának van joga bejegyezni. De DABUS-szal kapcsolatban nem ez a legizgalmasabb kérdés. A kérdés az, hogy hogyan tud egy mesterséges neuronokat tartalmazó gép föltalálni valamit. Ez a képessége ugyanis olyan nagy esemény a mesterséges intelligenciák történetében, hogy van aki ősrobbanásnak nevezte. De haladjunk sorjában!

Gerd Altmann képe a Pixabay -ről.

Mit talált fel DABUS?

Egy újfajta, alakváltozásra képes ételtartó dobozt és egy speciális lámpát. Vagyis DABUS nem egy új, eddig nem létező tárgyat vagy eszközt talált fel, hanem két már létező dolog új változatát. Ezt azért fontos megjegyeznünk, hogy lássuk DABUS újít, nem teremt. Tehát erősen kétséges, hogy amit csinál, az valóban ősrobbanásnak felel-e meg. De hogyan lett képes DABUS az újításra?

Hogyan működik DABUS?

Hogyan kommunikálnak a robotok?

Biztos sokan beszéltek már olvasóink közül az interneten egy automatával vásárlás közben. Tudják! Ezek azok az egy-egy honlapon fülugró kis ablakok, melyekben valami olyan kérdés áll, hogy "Segíthetek-e?". Ezek mögött a beszélgetések mögött egy beszélgető bot áll. De vannak már olyan emberhez hasonló robotok, amelyek emberi hangon, egész mondatokban beszélgetnek emberekkel. Érdekelt bennünket, hogy ez, hogy lehetséges, és utána jártunk a kérdésnek. Ebben a cikkben összegeztük a tanultakat.

Hogyan kommunikálnak a robotok az emberekkel?

Sokan gondolják úgy, hogy a robotok nem mások, mint emberi köntösbe öltözött chatbotok. Első megközelítésnek ez nem is rossz. De ahhoz, hogy egy ember formájú robottal beszélgethessünk, a robotnak nem csak egyszerűen chatbotnak kell lennie. Képesnek kell lennie arra, hogy "régi ismerősöket" fölismerjen az arcukról, és arra is, hogy a saját környezetét beazonosítsa: magyarán tudnia kell, hogy hol van és kihez beszél.

Ezt a problémát többen megoldották. Egyik közülük a Hanson Robotics cég teamje. Robotjukat Sophiának nevezték el. Sophia fejében lényegében 3 algoritmus van, melyeket ügyesen kapcsoltak össze. A 3 "összetevő" a következő.

Az első algoritmus képes arra, hogy fölismerje a környezetében levő tárgyakat, és megállapítsa azok aktuális állapotát. Ennek a képességének a birtokában olyan megállapításokat tud tenni, mint hogy "Ez az ajtó csukva van."

Sophia "agyának" második eleme egy szövegidéző algoritmus. Ehhez az "agyába töltenek" előre megírt mondatokat és van benne egy gépi tanulási módszer, mellyel megtudja, hogy milyen szöveghez milyen arckifejezést szokás ölteni, illetve hogy hol kell a beszédben szünetet tartani.

Végül van Sophia fejében van egy közönséges chatbot. Bizonyos kérdésekre előre betáplált válaszai vannak, más kérdésekre megkeresi a választ az interneten.

Sophia a lenti videóban tekinthető meg (más robotok bemutatása után) beszélgetés közben.

Mi az a rózsaszín elefánt?

New York város önkormányzata fölszólította a FedEx csomagszállító céget, hogy ne használja robotkiszállítóit az utcákon.

A keleti part legnagyobb metropoliszának vezetőinél az ütötte ki a biztosítékot, hogy múlt héten egy központi fekvésű utcán promóciós szándékkal több SameDay Bot nevű szállító robot „vonult fel”. New York vezetői úgy értékelték a helyzetet, hogy ezek a járművek közlekedési veszély forrásai, ezért jobban teszi a szállítási multinacionális cég, ha fölhagy a SameDay Bot-ok működtetésével. A város az erről szóló nyilatkozatában arra is kitért, hogy a robotok elveszik emberek munkáját.

Mit szólt ehhez a FedEx?

Forrás: Oscar Sandoval képe a Pixabay -ről.

A FedEx szóvivője igyekezett gyorsan reagálni a város vádjaira. Először is leszögezte, hogy New Yorkban a sok robot csak egy különleges alkalommal jelent meg. Folytatva nyilatkozatát pedig kijelentette, hogy jogászokkal folytatnak megbeszéléseket annak érdekében, hogy az ügyről megfelelő szabályok szülessenek.

Vannak ennek a történetnek tanulságai?

A legnagyobb kérdés az, hogy a jogalkotók mindig késésben maradnak-e a technikai vívmányok gyártói mögött. Lehet, hogy nagy annak a költsége, hogy egy állam vagy egy város arra alkalmazzon ügyvédeket, hogy iparági előrejelzések által jelzett helyzeteket próbáljanak szabályozni, de előfordulhat, hogy ezzel emberi életeket mentenek meg. Mindenesetre a robotikával foglalkozó egyesületek vezetői gondolkozhatnának azon, hogy etikai kódexeket készítsenek. Vagy nem…?

Ha meghalljuk azt a kifejezést, hogy mesterséges intelligencia, ahányan vagyunk, annyi félét gondolhatunk. Ha az jön szóba, hogy ez a valami, amit angolul AI-nek, magyarul MI-nek rövidítenek meg fog jelenni a munkahelyünkön, akkor is különbözőképpen reagálunk rá. Lehet, hogy ez egyéni hozzáállás, de lehet, hogy kultúra- vagy nemzetiségfüggő.

Az Oracle és a Future Workplace a közelmúltban készített egy felmérést arról, hogy 10 általuk kiválasztott országban, hogyan viszonyulnak a dolgozók az MI-hez. Érdekes eredmények születtek, melyekből itt és most hármat ragadunk ki.

Forrás: Gerd Altmann képe a Pixabay -ről.

Megdöbbentő tények?

A megkérdezettek 65 %-a izgatottan várja, hogy egy robotkollégával dolgozzon.

A megkérdezettek 64 %-a jobban bízik egy robotfőnökben, mint egy emberben, aki főnöke.

A megkérdezettek úgy érzik, hogy egy főnök, aki ember a következő három területen jobb, mint egy robot: a munkatársak érzelmeinek megértése, személyes irányítás és a munkahelyi légkör megteremtése.

Biztos, hogy találkozni fogunk MI-vel, amikor a HR-rel

A HR szakemberei már most elkezdhetnek fölkészülni arra, hogy hogyan segítheti őket a megfelelő munkatársak kiválasztásában az MI. Mivel a mesterséges intelligencia által támogatott más munkafolyamatok is változást hoznak a cégek életébe, ezért a HR-menedzsereknek ezen a területen is fejlődniük kell. És ahogy az lenni szokott, jönnek is szép sorban az internetre a MI-vel foglalkozó tanácsadó cégek. Egyik ezek közül a Future Workplace, mely az imént idézett kutatás egyik kezdeményezője és végrehajtója volt. Hogy mindez mikor és hogyan érinti majd olvasóinkat, azt nem tudjuk előre megmondani, de biztos, hogy jobban járunk, ha foglalkozunk vele, mintha a homokba dugjuk a fejünket. Olvasóimtól csak annyit kérdezek: írjak-e egy ismeretterjesztő cikket a mesterséges intelligenciáról? Erről nagyon várok hozzászólásokat.