A jelenleg legveszélyesebb robotok

A drónok harca

Sokan vannak, akik félnek a robotoktól, mert azt gondolják, hogy egy napon életre kelnek és addigra már az intelligenciájuk majd fölülmúlja az emberét. A nagy kérdés itt az, hogy lesz-e a robotokban olyan valami, ami miatt az emberre törnek?

Mielőtt háborúra gondolnánk

Az alapkérdés valóban az, hogy képesek lesznek-e a robotok az ember fölé emelkedni. A másik kérdés, hogy akarnak-e majd? Lesz-e szabad akaratuk? Lesz-e bennünk hatalomvágy? Ezekre a kérdésekre ma még nincs válasz. De ellenünk fordítható robotok már vannak. Úgy hívják őket, hogy drónok.

drón

S. Hermann & F. Richter képe a Pixabay oldalról.

Megbénítható velük egy repülőtér működése

A drónokat lehet úgy használni, hogy megbénítsák egy repülőtér életét. Erről bővebben is olvashat, akit érdekel a Magyar Nemzet Reptéri káoszt okoztak a drónok című cikkében. Ebből látjuk, hogy a drónokat használók veszélyesek a békésen közlekedőkre.

De hogyan védhetjük meg magunkat a drónoktól?

Vannak harcászati eszközök, amelyekkel egyszerűen lelőhetők a drónok. Ilyen „puskával” szerelkeztek föl a horvát rendőrök is, amikor Splitben fogadta labdarugó csapatuk a mieinket.

És van még valami. A jog eszköze. Ezt tech-cégek ellen nagyon nehéz bevezetni. De mi lesz a robotokkal? Nem érett már meg a helyzet a nemzetközi szabályok fölállítására. Te mit gondolsz erről?

0 Tovább

Mi lesz az új munkahelyi robotforradalom?

Az új robotforradalom akkor következik be, amikor a cobotok egymásnak és nem az embereknek segítenek a munkavégzésben. Na, jó! De mik azok a cobotok?

Mik azok a cobotok?

A robotoktól azt várnánk el, hogy helyettünk, emberek helyett végezzék el a munkát. Jelenleg azonban a legtöbbet használt dolgozó robotok részfeladatokat vesznek át a munkásoktól, azaz kooperálnak a munkásokkal. Ezért hívják az ilyen robotokat cobotoknak. (A cooperating és a robots szavak összevonásával.)

Michal Jarmoluk képe a Pixabay-ről.

Milyen munkák elvégzésében vesznek részt a cobotok?

A legtöbb robot a logisztikában és a gyártósorokon található jelenleg. Ha munkaműveleteket nézünk, akkor a következőkre használják őket legtöbbet.

Hegesztés és csiszolás, marás és esztergálás, préselés, bélyegzés (pl. csomagoké, áruké), lyukasztás, kovácsolás, vágás.

A cobotok nagy előnye, hogy használatukhoz nem kell óriási programozási tudás. Viszont hatáskörük szűk: vagy ezt a műveletet tudják emberi beavatkozás nélkül elvégezni vagy azt. Komplex feladatok próbára teszik őket. De ez a helyzet javulni fog.

Mi lesz a forradalom?

A következő fejlődési fokban várhatóan az lesz, hogy a cobotok nem emberekkel, hanem egymással fognak együttműködni. Ehhez bonyolult programozás és megfelelő szenzorok szükségesek. De, ami az emberi fejekben van… Nos, emberi fej nélkül sosem lesznek együttműködő cobotok. Ez vigasztaló.

0 Tovább

Hibázott-e a robotrendőr?​​​​​​​

Kérdés, hogy szolgálatban volt-e. Akik gyártották és egy kaliforniai város parkjában hagyták gurulni, nyilván ezzel védekezhettek volna azokkal szemben, akiket nem védett meg a robotrendőr. De mi is történt valójában?

Hiába nyomták meg a segélykérő gombot

Egy parkban mozgásban volt egy robotrendőr. Egyszer csak észrevette az egyik járókelő, hogy a park szélén verekednek emberek. Azonnal odasietett a robotrendőrhöz és megnyomta rajta a vészhelyzet gombot, mire a robot azzal reagált, hogy megkérte a járókelőt, hogy ne álljon az útjában.

 

A probléma végül úgy oldódott meg, hogy egy másik járókelő fölhívta a 911-es számon a rendőrséget. Akkor minek volt ott egy robotrendőr?

Fölsültek a műszakiak?

A robotrendőrt készítőket ezek után ugyan nem deresre, de komolyan kérdőre vonták. Mit ér egy robot egy különleges helyzetben, ha csak azt tudja tenni, amire előre be van programozva? Miért van rajta vészjelző gomb, ha erre nem segítséggel, hanem parancsolgatással reagál?

A robot üzemeltetőinek az volt a válasza, hogy ez a rendőrrobot csak tesztüzemben volt. A vészjelző gomb sem volt bekötve a rendőrséghez. Az élet produkált egy teszthelyzetet, ebben a járókelők mentek át jelessel.

Ha megszokjuk, hogy a robotrendőr nem működik

A tesztelők sokkal nagyobb hibát követtek el, amikor csökkentett funkciókkal tették közterületre a robotrendőrt, mint az, hogy egy verekedést nem lehetett időben leállítani. A baj az, hogy az emberek bizalma megrendült a robotrendőrökben. Legalábbis több amerikai polgárban…

 

0 Tovább

,Kismet, a társasági robot, avagy tud-e egy robot érezni?​​​​​​​

Miért nem azt írtam, hogy Kismet a barátkozós robot? Azért, mert Kismet esetében szó sincs érzelmekről. Legfeljebb érzelmi megnyilvánulások halvány utánzatáról. Miért?

Kismet "érzelmi" reakciói

Kismet egy kis robot arc, mely képes szóban említett érzelmeket a maga módján arcára venni. Képes érzékelni az emberi hangok és arcmozdulatok finom jelzéseit. Hogy ez pontosan mit jelent, azt akkor tudjuk meg, ha megnézzük a róla készült videót.

Amint látjuk, Kismet képes bizonyos emberi megnyilvánulásokra adekvát válaszreakciókat adni. Így nagyon hasznos résztulajdonságai vannak, de Kismet nem tud érezni.

Kell egy robotnak érezni?

A kérdésre a válasz onnan indítható, hogy vannak-e olyan emberi tevékenységek, amelyek emberi érzelmek nélkül is, pusztán intelligenciával és két kézzel megoldhatók? Biztos vannak. Például egy gyártósoron egy rövid műveletsor napi 24 órán át ugyanolyan módon történő megvalósításához nem szükséges érzelmi intelligencia. Ahol viszont nem lehet érzelmi intelligencia nélkül boldogulni, ott elég lenne egy helyes munkaművelethez Kismet?

Vannak-e olyan helyzetek, ahol elég beazonosítani egy érzelmet?

Nehezen tudok elképzelni egy olyan segítő foglalkozást, ahol elég érzékelni, hogy a segített ember most szomorú. Ha ezt észleletük, megvan ugyan Nagy Testvér számára a hangulatjelentés alapja, de kellő alap ez a cselekvéshez. Nem.

Régi tapasztalat, hogy az érzelmeket feltáró tesztek is félrevezetőek lehetnek

Bár Kismet fiziológiai jelekből próbál érzelmeket beazonosítani, nyugodtan mondhatjuk, hogy elődeinek tekinthetjük a pszichológiai teszteket. Ezekről a tesztekről nagy általánosságban veszélyes nyilatkozni, mert készítőikből heves érzelmeket lehet kiváltani, ha véleményünk nem egyértelműen pozitív. Így nagy általánosság helyett egy történetet mesélek el.

0 Tovább

Moxi nővér, a gyógyászati robotok állatorvosi lova

Nagy kérdések vannak az egészségügyi robotokkal kapcsolatban. Jó az nekünk, ha az orvost vagy a nővért egy gép helyettesíti? Tudják ezt a robotok egyáltalán? Érzelmileg biztos, hogy nem. Más vonatkozásban sem nagyon. Mondhatjuk, hogy a gyógyászati robotok a robotika állatorvosi lovai. Miért?

Két fő kihívás

A kihívások, melyekkel egy egészségügyi robot gyártójának szembe kell nézni két fő csoportba oszthatók. Az egyik csoportba a robotikai problémák sorolhatók, a másikba a beteggondozás természetéből adódó nehézségek sorolhatók.

A robot nővérek alkalmazásánál minden olyan műszaki nehézség leküzdendő, ami a robotikában általában van. Hálózat (wifi) kell hozzá, áramforrás (akkumulátor), automatizálás magas fokon és a tanulás képessége. Ezért mondhatjuk, hogy az orvos- és nővérrobot megalkotásával foglalkozóknak a robotika állatorvosi lovát kell betörniük.

A másik fő problémahalmaz a beteg embernek az őt gyógyítótól való elvárasaiból fakad. Ha az ember beteg, jól esik az emberi bánásmód. Egy beteg ember egészséges lélekkel nem fog egy robothoz érzelmileg kötődni. A kezeléseknél pedig rendkívül fontos a beteg bizalma.

Ennek ellenére fejlesztenek robotsebészeket és robotnővéreket. Miért? Azért, mert nagy hiány van egészségügyi dolgozókból.

0 Tovább
«
12

robotika

blogavatar

A munka világa átalakulásban van. Jönnek a robotok. Mi lesz az emberekkel? Erről szól ez a blog.

Utolsó kommentek

Feedek