A DABUS névre hallgató mesterséges intelligencia akkor lett híres, amikor volt két olyan „találmánya”, amelyiket szabadalmaztatni lehetett. Ekkor ugyanis elkezdődött a nagy vita, hogy egy „kreativitás gép” bejegyeztethet-e találmányt vagy a találmányt a mesterséges intelligencia feltalálójának van joga bejegyezni. De DABUS-szal kapcsolatban nem ez a legizgalmasabb kérdés. A kérdés az, hogy hogyan tud egy mesterséges neuronokat tartalmazó gép föltalálni valamit. Ez a képessége ugyanis olyan nagy esemény a mesterséges intelligenciák történetében, hogy van aki ősrobbanásnak nevezte. De haladjunk sorjában!
Gerd Altmann képe a Pixabay -ről.
Mit talált fel DABUS?
Egy újfajta, alakváltozásra képes ételtartó dobozt és egy speciális lámpát. Vagyis DABUS nem egy új, eddig nem létező tárgyat vagy eszközt talált fel, hanem két már létező dolog új változatát. Ezt azért fontos megjegyeznünk, hogy lássuk DABUS újít, nem teremt. Tehát erősen kétséges, hogy amit csinál, az valóban ősrobbanásnak felel-e meg. De hogyan lett képes DABUS az újításra?
Hogyan működik DABUS?
Ahhoz, hogy megértsük mi az új a DABUS-ban, fogalmat kell alkotnunk a mesterséges intelligenciáról általában. A mesterséges intelligencia egy olyan adatstruktúra és annak programjai, amelyik az emberi agy működését hivatott utánozni, vagy magasabb szinten „gondolkozni”, mint az ember. Ezért sok mesterséges intelligencia mesterséges neuronokból épül fel. Ahhoz, hogy gondolkozni tudjon, meg kell neki tanítani nagyon sok mindent. Ezt a folyamatot nevezik machine learningnek, vagyis gépi tanulásnak.
A mesterséges intelligencia tanítása például úgy is történik, hogy emberek sok, sok fotóban körberajzolják egy-egy autó képét és utána megmondják a gépnek, hogy ez egy autó. Ez olyan komoly munkafolyamat, annyi ilyen műveletet kell végezni, hogy ilyen távmunkát kínáló cégek alakultak, és emberek tízezrei dolgoznak 1-2 dolláros órabérért otthon ilyen feladatokon. De térjünk vissza DABUS-hoz!
DABUS fő új képessége a többi mesterséges aggyal szemben, hogy van agyának egy része, mely figyeli, hogy agyának más része milyen „ötletekkel” áll elő. Ilyen például az újfajta ételtartó doboz. Ami roppant vicces a történetben, hogy azt, hogy legyen a mesterséges neuron hálózatnak egy önmagát „megfigyelő” része, egy emberi agy találta ki. Azaz az erre képes mesterséges neuronháló felépítésének ötlete is egy ember kreativitását dicséri.
Akkor most ősrobbanás vagy sem?
Én azt mondom, hogy nem ősrobbanás, hanem forradalom. Hogy jó ügyért való forradalom-e, azt már nem tudom megítélni. Az idő majd eldönti.
Utolsó kommentek