robotika

A Horvát Posta néhány hete indított egy kísérleti projektet, melynek lényege, hogy a Zágrábhoz közeli központi raktárukban robotok szortírozzák a leveleket és a csomagokat.

A robotok egy villás kocsira hasonlítanak, tudnak gurulni és egy raklap elfér a felületükön: egy szokványos raklap. A raklap tetején műanyagkosarak vannak, elfér bennük levél és csomag egyaránt. A robotok 800 kg-nyi terhet képesek egyszerre elhordozni. Nem helyettesítik az embereket, hanem megkönnyítik a munkájukat. De honnan tudják, hogy mit hová kell vinniük?

Ezek a robotok olyanok, mint a kisgyerekek?

Azok a teherhordó robotok, amelyeket a Horvát Posta használ, utánzással tanulnak, akár a kisgyerekek. Hogy ezt megtehessék, sztereoszkópikus kamerákkal vannak fölszerelve és mestersége intelligenciával vannak összekapcsolva. De miért jobb egy robot a horvátoknak, mint egy targoncás?

Megtérülő befektetés

A Horvát Postának komoly fejlesztési stratégiája van, mellyel a 4.0-ás ipari forradalomban rejlő lehetőségeket akarják kiaknázni. Már ezek a teherhordó robotok is hatékonyabbak és olcsóbbak, mint a targoncákkal kialakított csomagválogatási rendszer. Az viszont tény, hogy a horvát állami vállalat is, mint kísérleti projektről beszél a mostani kezdeményezéséről. Szerintem, pozitív kimenetele lesz a projektnek, de ki vagyok én, hogy ezt előre lássam? Mindenesetre: sok sikert déli szomszédainknak!

Valentino Rossi segítette edzeni a világ eddig legokosabb és legügyesebb humanoid motoros robotját, MOTOBOT-ot. A versengés nem öncélú volt. A kérdés nem úgy hangzott, hogy az SRI által fejlesztett mesterséges intelligenciára épülő, ember formájú robot leküzdhető-e, hanem arra, hogy a Yamaha Motor Ventures & Laboratory Silicon Valley felkérésére, a legjobb Yamaha motorral összekapcsolt robot fejlődik-e, ha a világ egyik legjobb motorosával kell versenyeznie.

A válasz viszonylag hamar megszületett

Több héten át, nagyjából 200 km/óra sebességgel haladva vett részt az „edzéseken” MOTOBOT és készítői is meg a mögötte álló mesterséges intelligencia is sokat tanultak. A kísérletek végén a mérnökök arra jutottak, hogy hosszú időnek kell eltelnie, amíg MOTOBOT Gran Prix győztes lesz.

A motorozás szenvedély

Sokan gondolhatják, hogy MOTOBOT ugyan milyen embereket helyettesítene, hiszen a legtöbb ember, aki motorozik, élvezi a motorozást és le nem szállna a járgányról. Vannak azonban olyan szélsőséges terep- és időjárás viszonyok, amikor jobb, ha ember nem száll motorra, de egy másik emberhez el kellene juttatni valami szükséges kis tárgyat. Nos, ezekre a helyzetekre fejlesztetik ki MOTOBOT-ot. Hogy mikor látjuk őt magyar utakon?

A DABUS névre hallgató mesterséges intelligencia akkor lett híres, amikor volt két olyan "találmánya", amelyiket szabadalmaztatni lehetett. Ekkor ugyanis elkezdődött a nagy vita, hogy egy "kreativitás gép" bejegyeztethet-e találmányt vagy a találmányt a mesterséges intelligencia feltalálójának van joga bejegyezni. De DABUS-szal kapcsolatban nem ez a legizgalmasabb kérdés. A kérdés az, hogy hogyan tud egy mesterséges neuronokat tartalmazó gép föltalálni valamit. Ez a képessége ugyanis olyan nagy esemény a mesterséges intelligenciák történetében, hogy van aki ősrobbanásnak nevezte. De haladjunk sorjában!

Gerd Altmann képe a Pixabay -ről.

Mit talált fel DABUS?

Egy újfajta, alakváltozásra képes ételtartó dobozt és egy speciális lámpát. Vagyis DABUS nem egy új, eddig nem létező tárgyat vagy eszközt talált fel, hanem két már létező dolog új változatát. Ezt azért fontos megjegyeznünk, hogy lássuk DABUS újít, nem teremt. Tehát erősen kétséges, hogy amit csinál, az valóban ősrobbanásnak felel-e meg. De hogyan lett képes DABUS az újításra?

Hogyan működik DABUS?

Hogyan kommunikálnak a robotok?

Biztos sokan beszéltek már olvasóink közül az interneten egy automatával vásárlás közben. Tudják! Ezek azok az egy-egy honlapon fülugró kis ablakok, melyekben valami olyan kérdés áll, hogy "Segíthetek-e?". Ezek mögött a beszélgetések mögött egy beszélgető bot áll. De vannak már olyan emberhez hasonló robotok, amelyek emberi hangon, egész mondatokban beszélgetnek emberekkel. Érdekelt bennünket, hogy ez, hogy lehetséges, és utána jártunk a kérdésnek. Ebben a cikkben összegeztük a tanultakat.

Hogyan kommunikálnak a robotok az emberekkel?

Sokan gondolják úgy, hogy a robotok nem mások, mint emberi köntösbe öltözött chatbotok. Első megközelítésnek ez nem is rossz. De ahhoz, hogy egy ember formájú robottal beszélgethessünk, a robotnak nem csak egyszerűen chatbotnak kell lennie. Képesnek kell lennie arra, hogy "régi ismerősöket" fölismerjen az arcukról, és arra is, hogy a saját környezetét beazonosítsa: magyarán tudnia kell, hogy hol van és kihez beszél.

Ezt a problémát többen megoldották. Egyik közülük a Hanson Robotics cég teamje. Robotjukat Sophiának nevezték el. Sophia fejében lényegében 3 algoritmus van, melyeket ügyesen kapcsoltak össze. A 3 "összetevő" a következő.

Az első algoritmus képes arra, hogy fölismerje a környezetében levő tárgyakat, és megállapítsa azok aktuális állapotát. Ennek a képességének a birtokában olyan megállapításokat tud tenni, mint hogy "Ez az ajtó csukva van."

Sophia "agyának" második eleme egy szövegidéző algoritmus. Ehhez az "agyába töltenek" előre megírt mondatokat és van benne egy gépi tanulási módszer, mellyel megtudja, hogy milyen szöveghez milyen arckifejezést szokás ölteni, illetve hogy hol kell a beszédben szünetet tartani.

Végül van Sophia fejében van egy közönséges chatbot. Bizonyos kérdésekre előre betáplált válaszai vannak, más kérdésekre megkeresi a választ az interneten.

Sophia a lenti videóban tekinthető meg (más robotok bemutatása után) beszélgetés közben.

Mi az a rózsaszín elefánt?

A nagyközönség számára az első döbbenetes hír arról, hogy milyen okos egy sakkrobot az volt, hogy az IMB Deep Blue sakkrobotja legyőzte Kaszparovot. Ennek több mint 20 éve. A sakkozás mögött álló mesterséges intelligencia terén az óta komoly fejlődés ment végbe. Hogy ebből mit érzékelhetünk? Az idők folyamán más logikai játékokban is legyőzték a gépek az embert.

Forrás: Pete Linforth képe a Pixabay -ről.

Go, arcfelismerés, szövegfelismerés

2015-ben minden gond nélkül nyert a világ legjobb go-játékosaival szemben a Google AlphaGo nevű alkalmazása. 2014-ben a Facebooknak már olyan jó volt az arcfelismerő algoritmusa, hogy az esetek 97%-ában helyesen mondta meg fénykép alapján, hogy kit ábrázol a kép. Ember erre alig képes. 2016-ban pedig már ott tartott a Microsoft emberi beszédet felismerő rendszere, hogy mindössze 4 ezrelékes hibával dolgozott. Az emberek legjobbjai is nagyjából 5 százalékban vétenek. Azt jelenti-e ez, hogy a gépek képesek lesznek az embereket bármiben legyőzni?

Ki a győztes végül is?

A bármikor nyerni tudó robotokat az emberiség alkotja meg. Egy sakkautomatában benne van 30 000 év az emberiség fejlődéséből. A kérdésre tehát bátran írhatjuk, hogy az emberiség a győztes, amikor egyes emberek vesztesek lesznek. Lehet, hogy ez bonyolult válasz, de ebből következik, hogy az ember is győztes lesz, ha az emberiségnek sikerül emberségesen kezelni az egész robotikát. Erre ma látok esélyt. Te látsz rá? Írd meg egy kommentben!